Kreatív fotósként, vizuális emberként mindig is csodáltam és követtem a design minden ágazatát.
Amikor szabadidőm engedi általában ilyen témájú könyveket és filmeket is fogyasztok.
Persze, persze mindenki designer, meg design thinking, meg kitalálnak itt már mindent, na de azért itt csak ipari formatervezésről van szó, ami minden komolyabb ellenkezés hatására is egy szakma. Szakma.. most úgy érzem hogy ezzel ledegradáltam ezt a dolgot, vissza is vontam. Nevezzük csak simán design-nak.
Szóval, van ebben a design nevű dologban valami, ami nem az általunk érzékelt materiális világban fogantatik. Nekem nagyon régi nézetem már az, hogy ezek az ötletek, színek, formák, amiket a formatervezésben használunk, valami megfoghatatlanból vannak lehívva.
Karl Lagerfeld például azt mondta, hogy ő a terveit rendre megálmodta. Álmodott, felkelt és rajzolt. Majd ebből lettek azok a kifutó ruhák amiket később egy fél világ magán viselt az utcán.
Na, én ezért rajongok a jó design-ért és támogatom ahol csak tudom. Számomra ez a kapcsolódásról szól, egy jó design kapcsolatot teremt köztünk.
Identitást ad nekünk, gondoljunk csak bele, amikor valakivel sétálunk az utcán, meglátunk egy szép épületet, cipőt, vagy autót és együtt mondjuk hogy: de jól néz ki. Megéltünk valamit közösen a design által. Na ez szerintem szuper dolog.
Na, kis bevezetőm után, jöjjön a lényeg, nem véletlenül kezdtem ugyanis ezzel. A Hotel Clark felkért enteriőr fotózásra, valamint hogy készítsek portrékat a szálloda management-jéről. Amolyan kreatív portrékat amiket mostanában sokan kérnek tőlem, aminek nagyon örülök.
Viszont, miután beléptem a szállodába, tudtam hogy ez nem csak portréfotózásról fog szólni. Észrevettem, hogy irtózatosan nagy szakértelemmel lett ugyanis berendezve a belső tér, és itt nekem azt is le kell fotóznom, és ebből blogposztot kell írnom. Na hát végül is itt van.
Amikor először beléptem a lobby-ba, konkrétan meg se szólaltam csak körbe mentem és végig simogattam mindent. Nagyon ízléses szín és anyaghasználat jellemzi az egész szállodát. A belső tér design-t egyébként egy bizonyos Anthony Gall ausztrál építesz követte el, akinek innen is tisztelet.
Na hát erről beszélgetünk akkor amikor azt mondom, hogy jó design. Beültem a lobby-ba és nem akartam onnan elmenni. Legszívesebben csak ott üldögéltem volna még órák hosszat.
És valójában ha belegondolsz a tervezőnek pontosan ez volt a célja.
Hát elérte, szép munka.
Jöjjenek a képek.
Ha esetleg szükségetek van egy profi segítségére a szállodai fotóitok elkészítéséhez, megtekintheted szállodai fotózással kapcsolatos oldalamat, valamint ajánlatot is kérhetsz tőlem:
Comentários